A parlament elé került a törvényjavaslat, amellyel külföldről támogatottnak minősíthetnek civil szervezeteket. A törvényszöveg minimálisát enyhült a korábbi, kiszivárgott változathoz képest, de a civilek szerimt így is pusztító hatású. A Transparency szerint a civiltörvény szükségtelen és diszkriminatív, ugyanakkor jó eséllyel alkotmányellenes is.
A civilek eddig segítettek bárkinek, még Orbán Viktornak is. Most nekik kell segíteni.
A TASZ szerint kormány a kritikus hangokat akarja elhallgattatni, amúgy nem idegen érdekek, hanem a magyar emberek érdekében dolgozik. A Helsinki szerint, ha a tervezetből törvény lesz, után egyáltalán nem lesz átláthatóbb a civilek gazdálkodása.
A kormány betartotta ígéretét: törvényt írt a civil szervezetek megfegyelmezésére. A 444 által megszerzett dokumentumot átolvastuk a hvg.hu jogi szakértőjével, és nem találtuk benne egyértelmű gyilkos szándékot. A jogszabály jelen formájában kellemetlen és dehonesztáló, de nem lehetetleníti el alapból a szervezeteket. Az ugyanakkor árulkodó, mi nem esik hatálya alá: a kormány, az egyházak és a sportegyesületek.
A kormánynak nincsenek érvei, ezért hisztérikusak a megszólalásai – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról a strasbourgi perről, amelyet a magyar állammal szemben megnyertek. Szerinte bangladesi ügyfeleik jelentkezni is fognak a nekik megítélt pénzért. Az ügy azért aggasztó, mert a kormány ennyi erővel magyar állampolgárokat is jogellenesen fogva tarthatna, mondja a jogvédő, azt pedig nem érti, hogy civil szervezetként miért ne alakíthatnák a közügyeket, pláne, hogy korábban Lázár Jánosnak sem derogált náluk dolgozni.
A nyílt levél szerzői szerint Orbánék törvényjavaslata a civil szervezetek ellenőrzéséről kísértetiesen emlékeztet Putyin módszereire.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nem elég modern, és ha nem lesznek érdemleges reformok, az USA kiszáll. Tillerson szót emelt a szervezet Izraellel kapcsolatos elfogultsága ellen.
Németh Szilárd a Mandinernek adott interjújában azt mondta: a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet minimum 145 millió forint támogatást kapott a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézettől. A korábbi rezsibiztos ezt arra alapozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban erről tájékoztatták őt a nemzetbiztonsági szolgálatok. A TASZ szerint rendkívül aggályos, ha igaz, amit a korábbi rezsibiztos állít.
Ötpárti egyeztetést kezdenek a már összeállított tervezetről.
Megfigyelők attól tartanak, hogy a Soros és a külföldről is támogatott civilek elleni támadások a demokratikus normák leépítéséhez vezetnek Közép- és Kelet-Európában.
Kikérték a listát, mire adott a kormány pénzt a külföldi civil szervezeteknek. Néhányan kikerülték a válaszadást, de az azért így is kiderült, hogy a legnagyobb nyertes a foci.
Ha az EU nem veszi védelmébe az európai értékeket, és nem tesz lépéseket a magyarországi civil szervezetek támogatására, annak egész Európa issza meg a levét. Vélemény.
Az ENSZ jelentéstevője főleg a civilek vegzálását, illetve jogvédők nehéz körülményeit emelte ki.
Az Európai Parlamentben ismét Magyarország volt a téma, pontosabban az alapvető jogok hazai helyzete. Elsőként Trócsányi László beszélhetett, aki elmondta: a magyar kormány a párbeszédben érdekelt. Majd a civilek következtek. Mintha két országból érkeztek volna.
Magánemberek és közszereplők is örökbe fogadhatnak magyar politikusokat és üzletembereket a K-monitor akciójában.
A sorosozással a román szociáldemokraták választást tudtak nyerni – így látja a Fidesz, és ezért belead mindent, hogy Magyarországon is civilellenes légkört teremtsen. Hogy nem lesz könnyű dolguk, arra méréseik vannak: a civilekben sokkal nagyobb a társadalmi bizalom, mint a pártokban.
Ha hosszan kutat az Amnesty talál egy utalást Soros alapítványától, nyári táborra kaptak pénzt 2013-ban. Nemzetközi forrásból valóban kapnak támogatást magyarországi munkájukhoz, de ettől a Fidesz által erőltetett címke még elcsúszott.
A Magyar Helsinki Bizottság reagált lapunk értesülésére, miszerint a kormány külföldről finanszírozott szervezetként regisztráltatná a kipécézett civileket. Három régi érvet vettek újra elő: a közcélú fejlesztések túlnyomó része itthon amúgy is uniós (külföldi) pénzekből valósul meg; a külföldről is támogatott civilek az állam által teljesíthetetlen, sokszor népszerűtlen közcélokat szolgálnak; ezeknek az ügyeknek a kezelése nélkül még vadabb és élhetetlenebb hely lenne az ország.
Miért vannak egyre kevesebben a tanártüntetéseken? A románok tudatosabb állampolgárok lennének, mint a magyarok? Miért vádolják politizálással a civil szervezeteket? Ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője, Gulyás Márton aktivista és Mikecz Dániel mozgalomkutató.
Megint sorosozott egy sort Kósa Lajos, és arról beszélt, hogy a magyaroknak tudniuk kell, ha egy civilszervezet külföldi pénzből működik. Ezzel csak az a gond, hogy a legnagyobb és politikailag legaktívabb civilszervezetekről évek óta tudni törvény nélkül is, hogy valóban külföldi pénzekből működnek. Ugyanis kiteszik a honlapjukra.
